Újabb trnd tesztelésen vagyok/vagyunk túl, ami ezúttal az Omniának köszönhetően a kávé volt. 

A projektben három héten keresztül 550 résztvevő kóstolta meg az Omnia Barista Editions Arabica és Cremoso Intenso kávékülönlegességeket. 

A kissé citrusos Arabica és a fás, füstös Cremoso lassú pörkölésű 100% arabica kávészemekből készül. 

Kezdjük az elején. :) Én személy szerint imádtam ezt a projektet. És a többi résztvevő kommentjeiből ítélve ők is. A kávé egy olyan dolog, ami összehozza az embereket. Egy kávé mindig jó alap egy beszélgetéshez, vagy csak az "úgy" levéshez. 

Szeretek kóstolgatni, de azért megvannak a kedvenc fajták, amiket szívesen fogyasztok. Az első helyen - sokak meglepetésére - a hidegtejes kávé áll. Mindig mosolygok azon, amikor valaki mondja, hogy "idd a kávéd, mert el fog hűlni". Én meg: "semmi gond, úgy még jobban szeretem". :)  Spanyolországban szigorúan café con frío leche. 

Az Omnia új ízekkel és designnal rukkolt elő, ami igazán üdítő volt a karantén időszak alatt. A csomagolás eddig is visszafogott és egyszerű volt, most is maradt az egyszerűség némi modern újhullámos kávéházi stílusjeggyel. 

Nálunk a kávé kérdés neuralgikus pont. Ha nincs, akkor vége a napnak, vagy el sem kezdődött, főleg Balázs számára. :) Az én napi 1-2 adag kávémmal sehol nem vagyok az ő 3-4 kávéjához képest, ezért nem is kérdés, hogy főleg az általa kedvelt kávékat isszuk. Ezen okból kifolyólag fekete Lavazza uralja az itthoni kávédarálót. 

Ezek után nagyon kíváncsian vártam az Omnia kávékat. Nekem a Lavazza olykor erős, ezért kellemes meglepetésként ért az első főzet Arabica aromája. "Ez az, végre egy jó kávé, ami kellően zamatos, van íze, de nem megyek tőle a falhoz az első korty után." A fentebb leírtak után gondolhatjátok, hogy Balázs kellő kritikával fogyasztotta. Bizony, még a nagy kávé gurut is meggyőzte. :) És ezt nem azért írom, mert "meg lett rendelve a cikk", szó sincs erről. Ez egy teljesen önszántamból íródott őszinte vélemény. NAGYON ÍZLETT. 

A tesztelés közepén jártam egy szupermarketben, ahol láttam az árát is, és azzal is teljesen meg voltam elégedve. 

Mivel elég nagy kávéfogyasztók vagyunk, egy hét alatt el is fogyott. Majd következett a Cremoso. Ez a kávé is nagyon kellemes, de meg kell valljam, nekem az Arabica jobban ízlett. 

Többféle változatban készítettük el a kávékat (espresso, cappuccino, hidegtejes kávé, jegeskávé), mindegyik nagyon finom volt. Talán a Cremoso ideálisabb cappuccino készítéséhez, de bármelyik kávékülönlegesség elkészíthető mindegyikből. Plusz pont, hogy a kávé kremája (kávéhab) még a lefőzést követő 20. percben is ugyanolyan szép habos volt, amit mondjuk a Lavazzánál soha nem tapasztaltunk. 

Ajánlanám-e és vennék-e ilyen kávét a jövőben? Igen és igen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kávé jóval a tesztelési időszak vége előtt elfogyott. 

Már a húsvéti ünnep kellős közepén vagyunk, Nagyszombat van. Ez a Húsvét más, mint az eddigiek, hiszen a koronavírus miatt a legtöbben otthon maradnak. Mi is így teszünk. Hogy hiányozni fog-e Tóni bácsi füstölt sonkája, vagy anyukám kétszínű keksze? Persze, de azt hiszem mindenki érdekében, ez most kibírható. Viszont nem kell lemondanunk a tavaszi, vagy akár a húsvéti díszekről. Teremtsünk otthonunkban ünnepi hangulatot! A díszt, amelyet szeretnék nektek megmutatni, roppant egyszerű elkészíteni, és nem kell hozzá sok hozzávaló. 

Húsvéti dísz alapanyagok:

• kaspó vagy cserép
• száraz vagy nedves oázis / hungarocell 
• ragasztópisztoly
• zuzmó / moha
• műanyagtojások
• kerámia nyuszi (természetesen ez mással is helyettesíthető)
• művirágok

1. lépés

Az általunk választott kaspóba vagy cserépbe beleszabjuk az oázisunkat úgy, hogy stabil legyen, ne billegjen.

Érdekes, hogy a nedves oázis olcsóbb, mint a száraz oázis, de ha nem nedvesítem be, akkor ugyanolyan, szóval nyugodtan választhatjátok a nedves oázist művirágos kompozíciók elkészítéséhez is. Habszivacs állaguk miatt könnyen szabhatóak, nem kell nagy erőt kifejteni hozzá. 

2. lépés

A legnagyobb díszt elhelyezzük a felületen. Nekem ez a sárga kerámia nyuszi. Miután leragasztottam a helyére, elkezdem köré építeni a virágos rétet.

3. lépés

A virágokat, a tojásokat és a zuzmót felváltva helyezem el. De előfordul, hogy a virágokat, tojásokat ragasztom be a végső helyükre, és csak utána tömködöm ki a hézagokat a zuzmóval.

A zuzmót érdemes tömötten elhelyezni, mert egy idő után veszít a nedvességéből, és összezsugorodik, így pedig kilátszódhatnak nem kívánt részek a díszünkben. 

4. lépés

Végső simításként leveleket és zöld bogyós virágokat helyezek el. Ezzel kitakarhatunk további réseket.

 Kellemes készülődést kívánok!

Karácsonyi dekorációk között igazi különlegesség lehet egy gömbfa. 

Hozzávalók:

• cserép
• száraz oázis
• hurkapálca (kb. 10 db)
• csipke, szalag
• hungarocell gömb (közepes méretű)
• gömb díszek különböző méretben
• zuzmó
• fa díszek
• ragasztópisztoly
• cellux
• festék

1. lépés

Az alap elkészítése: A cserépvázát lefestjük. Én egy régi megkopott cserepet használtam, amire egyébként is ráfért egy kis festék tuning. A száraz oázist beleszabtam a cserépbe, majd a cserép száradása után belehelyeztem. 

2. lépés

Körülbelül 10 db hurkapálcát celluxszal három helyen összefogtam, majd a csipkeszalagot körbetekertem rajta. Érdemes úgy elkészíteni, hogy először a pálcát beleszúrjuk a száraz oázisba, így látjuk, hogy hány cm-t veszítünk a magasságából, és az oázistól kezdjük el rátekerni a szalagot. A tetején szintén hagynunk kell némi üres felületet, hogy a hungarocell gömböt rá tudjuk szúrni.

3. lépés

A hungarocell gömböt rászúrjuk a hurkapálca tetejére, majd a csipkét a megfelelő magasságban elvágjuk, és fixáljuk. 

4. lépés

A gömbdíszeket felragasztjuk a hungarocell gömbre. Én Pepcoban és százforintos üzletben vettem nagyon olcsón díszeket. A műanyag díszekről leszedtem az akasztórészt, és ezután ragasztópisztoly segítségével felragasztottam. A kisebb réseket színes polisztirol golyócskákkal tömtem ki. Azt, hogy hány darab díszre van szükség, nem tudom megmondani, mert ez függ a dísz és a hungarocell gömb méretéről (az biztos, hogy a szürke nagy méretű díszekből két dobozzal vettem, de nem használtam fel mindet).

Tipp: Ne vegyetek túl nagy gömböket, mert ha a hurkapálcikánkból álló tartórudunk nem elég erős, akkor el fog hajolni a súlytól. Lehet nagy gömböket használni, de akkor gondoskodjunk a megfelelő alátámasztásról!

5. lépés

A tartóalapunkat díszítjük fel utoljára. Az oázisra zuzmót helyeztem el. Ezt nem is ragasztottam, azért hogy ha kell, akkor ki tudjam majd cserélni a zuzmót. A zuzmó szálai összetapadnak, ezért ha elég sűrűn rakjuk őket, akkor nemcsak szép homogén felületet kapunk, hanem egy stabilat is, amely ragasztás nélkül is megáll. A fa díszeket azonban már egy-egy pötty ragasztóval helyeztem fel. Végül pedig körbetekertem a cserepet egy szalaggal.

Ha kérdésetek, észrevételetek lenne, írjátok meg bátran! Kellemes alkotást!

Biztos sokan vannak, akik egy irodában, kollégiumi szobában szeretnének ünnepi hangulatot varázsolni, de élő fenyő vásárlására nem szeretnének pénzt áldozni, hiszen az ünnepek alatt nem tartózkodnak ezekben a helyiségekben. 

Hasonló megfontolásból készítettem én is hungarocell kúpokból mini karácsonyfákat.

Hozzávalók:

• hungarocell kúp
• fehér csipke
• gyöngyök
• termések
• fadíszek
• kétoldalú ragasztó
• olló
• ecset
• decaupage ragasztó / hobby ragasztó / ragasztópisztoly

 1. lépés

A hungarocell kúpra felhelyezzük a kétoldalú ragasztót. Amikor készen vagyunk, eltávolítjuk a ragasztócsíkról a védőborítást.

2. lépés

A csipkét alulról fölfelé, szintenként helyezzük fel. Ahol a hungarocellt nem fedi a kétoldalú ragasztó, ott hobby ragasztóval biztosíthatjuk a rögzítést. A szintenként elvágott csipként decaupage ragasztóval simítottam el, ez szárad meg úgy, hogy nem hagy foltot, vagy különösebb kitüremkedést. 

 3. lépés

A hobby ragasztó vagy ragasztópisztoly segítségével felhelyezzük a díszeket a csipkézett kúpra. 

Akik ügyesen bánnak a ragasztópisztollyal, egy nehezebb változattal is megpróbálkozhatnak. A hungarocell kúpra termések, zuzmó és műanyag gömb díszek kerültek fel.

Remélem tetszett az ötlet, kellemes karácsonyi készülődést!

Zseni, látnok, munkamániás, őrült, hajcsár stb. Sok jelzővel illetik egykori és jelenlegi munkatársai Elon Muskot, akit a média korunk Tony Starkjaként emleget.

Őszintén szólva, nem sok háttérinformációm volt arról, ki is ez az ember valójában, honnan jött, mit csinál. Csupán csak annyi, hogy Ő a Tesla és a SpaceX tótumfaktumja.

Ashlee Vance, Musk életrajzi könyvének szerzője időt és fáradtságot nem kímélve felkeresett mindenkit, és aki csak hajlandó volt, beszélgetett vele arról, hogy milyennek ismerte meg Elon Muskot.

(Kép: hvgkonyvek.hu)

Ahogy a fenti jelzők is mutatják, a kép, amit egykori vagy jelenlegi munkaadójukról, barátjukról, családtagjukról ábrázoltak, egy nagyon komplex személyiséget vetít elénk. Úgy vélem a szerző tudatosan törekedett arra, hogy ne csak Musk fehér vagy fekete oldalát mutassa meg, hogy ne a bulvársajtóban elterjedt hírek alapján ítéljük meg korunk egyik látnokát.

Családi gyökerei miatt mondhatni nem egy hagyományos életre lett predesztinálva. Nagyszülei sikeres orvosi (kiropraktőri) karriert építettek fel Kanadában, majd gondoltak egyet, eladták prakszisukat, mindenüket és gyerekeikkel elindultak repülővel felfedezni a világot. Így keveredtek Dél-Afrikába, ahol végül letelepedtek. Édesanyja, Maye elismert modell és dietetikus, már gyermekként megismerkedett későbbi férjével Errol Muskkal. Három gyermekük született, Elon, Kimbal és Tosca.

A könyvben többször is említik, hogy Elonnak nem volt könnyű gyerekkora, sőt néhol szörnyű gyerekkorként idézik fel, bár részleteket erről nem árulnak el. Édesanyja viszonylag korán elvált férjétől, a gyerekek az anyához kerültek, de Elon úgy döntött, inkább édesapjával fog élni, hogy az ne legyen egyedül. Nemsokára öccse, Kimbal is odaköltözött, de a fiúk azon kívül, hogy sokat utaztak milliárdos vállalkozó apjukkal, nem sok mindent köszönhetnek neki.

Elon amilyen hamar csak lehetett, el akarta hagyni a Dél-Afrikai Köztársaságot, először Kanadába ment tanulni, de ez csak köztes állomás volt számára, hiszen nem titkolt célja volt, hogy az Egyesült Államokban telepedjen le és hozzon létre valami rendkívülit.

Elon, akit ma a világ ismer, a semmiből, mindent kockára téve építette fel milliárdos birodalmát. A könyvből kiderül, hogy egy-két esetben az utolsó vagy az utolsó előtti pillanatban menekült meg például a SpaceX, vagy a totális csődtől a Tesla.

Első vállalkozása a Szilikonvölgyben a testvérével, Kimballal alapított startup a Zip2 névre hallgatott, ami olyan sikeres lett, hogy sikerült jó áron eladniuk. Ekkor jött a PayPal, aminek vezérigazgatói székéből a nászútja alatt próbálták „puccsal” eltávolítani. Végül önként kihátrált és minden erejét az elektromos autóknak és űrbéli terveinek szentelte.

A Tesla Motors alapötlete nem Elontól származik, habár az elektromos autók mindig is foglalkoztatták. Az autó alapító mérnökei befektetőt kerestek, Elon meghallgatta őket, és egyből rá is bólintott. A SpaceX azonban teljes mértékben az Ő projektje volt. A könyvben részletekbe menően megismerhetjük ezeknek a cégeknek az alapítási körülményeit, a sikereket és a nehézségeket.

Elon Muskot egy olyan embernek ismerhetjük meg, aki sokszor sokat kockáztatott, és kockáztat a mai napig. Talán ezért is érthető, hogy mindenkitől a legjobbat és legtöbbet várja el. Kibúvónak, hibázásnak nincs helye. Ha egy probléma fennáll, és valaki karba tett kézzel azt állítja, hogy nincs mit tenni, annak nincs helye Elon csapatában. Ha valaki így közöl vele egy rossz hírt, akkor ne várjon irgalmat, jön a fejmosás és a szónoklat, de ha ezt a problémát meg tudják magyarázni, előállnak egy tervvel, megoldási javaslatokkal, esetleg ezeket a javaslatokat ki is dolgozzák, akkor csak annyit kapnak a főnöktől, hogy „Oké, köszi”, és Ő intézkedik. Nincs idő felesleges szócséplésre, az idő pénz, az Ő pénze. Nagy a teher és a nyomás. Ha kell, akkor megválik régi, hűséges alkalmazottaktól is. Kirúgta saját Pepper Pottsát (Tony Stark titkárnőjét hívták így), miután titkárnője magasabb javadalmazást kért a két cégnél végzett munkáért. Munkatársai egyszerre félnek tőle, és fanatikusan követik. Hisznek benne, és abban, amit el akar érni.

Tesla, SpaceX, SolarCity. Mind létező, sikeres üzletek, amelyek közül a sikeresebbek biztosítják a fejlesztésekhez szükséges forrásokat a lemaradóknak. A Teslát sokáig pénznyelőnek tarották, és ma is kétkedve beszélnek róla, a SpaceX rakétái azonban bizonyítottak, és a megbízások lehetővé teszik a Tesla továbbélését is.

Hyperloop, az űrinternet, a Mars küldetés és kolónia alapítás olyan projektek, amelyek futurisztikusan hangzanak, de előre vetítik a nem olyan távoli jövő technikai igényeit.

Ahogy egy könyvet sem a borítójáról, úgy egy embert sem a külsejéről kell megítélni, és különösen nem a bulvársajtó híreiből. Hogy milyen ember Elon Musk? Ezt csak azok tudhatják, akiket közel enged magához. Bizonyára nem egyszerű ember, éjjel és hétvégén is dolgozik, és ugyanezt várja el az alkalmazottaitól is. Nehéz bekerülni a csapatába, de ott maradni sem könnyű. De ha egyszer bent vagy, valami olyannal foglalkozhatsz, ami megváltoztathatja a világot. És hogy ez megéri-e, mindenki döntse el maga.

Ashlee Vance: Elon Musk. Tesla, SpaceX és a fantasztikus jövő feltalálása. (HVG Könyvek, 2015.)

Meik Wiking: Hygge. A dán életérzés, amely boldoggá tesz.

(Kossuth Kiadó, 2016.)

Pár éve elkezdték elárasztani a könyvesboltokat a furcsa elnevezésű skandináv életmódkönyvek, először jött a dán hygge, majd a svéd lagom és fika. Bár utóbbi szónak nálunk éppen teljesen más értelmezése van, ugyanis itt nem az orrpiszkálásról, hanem a kávézás szertartásáról van szó.

Szóval, hygge. A szó, amit a legnehezebb lefordítani az egész világon, ugyanis érzések összességét foglalja magában. Az együttlevés, a természetközelség, a meghittség, a szeretet, az adott pillanat megélése, a kandallóban tűzben ropogó fa bámulása, az ablakból kibámulás, miközben egy puha takaró alatt éppen a meleg teádat, vagy kávédat szürcsölöd, a tárgyak saját kezű készítése, a bolti lekvár helyett a saját készítése, a megcsinálom én a kakaós csigát miközben esik kinn a hó. Mi vagy mik ezek? Egy szó, Hygge.

Meik Wiking a dán Boldogságkutató Intézet munkatársa, és kutatásai során arra keresi a választ, hogy mitől is olyan nagyon boldogok a dánok. Dánia és a dán emberek egyes felmérések alapján a legboldogabbak a világon, nem csoda hát, hogy mindenki tudni akarja, hogy mi a titkuk, mit csinálnak másképp. A szerző a könyvben kutatásainak eredményét foglalja össze.

Olvastam negatív kritikákat is a könyvről, vannak olyan olvasók, akik – összefoglalva – annyit mondanak, hogy persze, hiszen nekik (mármint a dánoknak – szerző) könnyű, kevesebb a munkaidejük, több a szabadságuk, jobb a fizetésük, nem nyomasztja őket a stressz. Van idejük ellazulni egy bögre forró tea mellett, vagy társasozni a barátokkal.

Kétségtelen, hogy a dán vezetők nem a munka sztahanovista hősét keresik, mivel Ők is tudják, hogy egy kipihent alkalmazott koncentráltabban tud a munkahelyén teljesíteni. A szerző a könyv zárófejezetében megemlíti Abraham Maslow elméletét. A piramis, ami alapján az ember a céljait építi fel. Legalul találjuk az élelemért, a vízért és lényegében a létfenntartásért szükséges elemeket, majd következik a szeretet és a valahová tartozás, eggyel föntebb már az önbecsülés, és a piramis legtetején az önbeteljesítés.

Kritikaként megfogalmazódik az is, hogy nem mond semmi újdonságot. Habár itt meg kell valljam, hogy abszolút nem értem a károgókat. Ha valaki megvesz egy ilyen könyvet, akkor biztos, hogy nem a Maslow-piramis alján van. Hiszen, mondjuk egy tajvani minimálbérért dolgozó varrónőnek valószínűleg több gondja is van annál, minthogy az gondolkodjon, hogy melyik skandináv stílusú bútorral rendezze be az otthonát.

Aki megvesz egy ilyen könyvet, vagy kikölcsönöz a könyvtárból, nyilván hajtja a kíváncsiság, de kész receptet nem fog kapni, nem fog megváltozni tőle az élete. Inspirálódhat, kipróbálhatja az ételrecepteket, és miközben olvassa a könyvet, rájöhet, hogy minden, ami a boldogságához kell, ott van körülötte. A legtöbb, amit tehet, hogy elcsendesedik, figyel, átérez és megél.

„Élj ma úgy, mintha nem lenne holnap kávé.”

A könyvben rengeteg érdekesség van. Például megtudhatjuk, hogy milyen lámpaformák a leggyakoribbak Dániában, hogy hány gyertyát gyújtanak meg egy évben – ha gyertyaöntő vagy, megsúgom, hogy Dániában kell üzletet csinálnod –, Koppenhágának milyen negyedeit és épületeit érdemes felkeresni, hogy melyik hónapban mit lehet csinálni a nem túl meleg, de annál hidegebb és sötétebb országban. Végül is gondoljunk csak bele, hygge nélkül, hogyan élhetnék túl a fény nélküli sötét hónapokat az északi országokban?

Félretéve a viccet, ha valakit komolyabban érdekel a téma, látogasson el a hygge.hu oldalra.

És, hogy mit adott nekem ez a könyv?

Néhány új ismeretet Dániáról és a dánokról. Rájöttem, hogy a hygge néhány eleme már az életem része. Én is szeretek - főleg télen - bekuckózni egy puha takaró alá, közben iszok egy bögre meleg teát, olvasok egy könyvet vagy nézek egy filmet. Szeretem a pislákoló gyertyát és az illatmécsest, szeretem az egyszerű, letisztult lakberendezési tárgyakat, a természetes színeket, a DIY projekteket. Szerencsés vagyok, mert az életem már így is eléggé hyggelig. 

Csak ne felejtsem el, ha éppen bosszankodom valamin, vagy szorít egy-két határidő. És legyen ez a végszó.

Jó olvasást! 

Rengeteg virágunk van itthon, mindig törekszünk arra, hogy mindenhol legyen egy kis zöld. Arra gondoltam, hogy kipróbálom a mostanában népszerű zuzmókép készítést megmaradt alapanyagok felhasználásával. A karácsonyi dekorációk készítéséhez használtam zuzmót, ezért volt itthon. Mostanában virágládák készítésével foglalatoskodunk, és kimaradt pár rövidebb léc. A hátlaphoz egy pizzás dobozt használtam, de bármilyen kartonpapír megteszi. Így minden adott volt egy újrahasznosított alapanyagokból készülő lakásdekorhoz. 

Alapanyagok:

• 2 db 18 cm és 2 db 17 cm hosszúságú léc
• faragasztó
• pizzás doboz
• olló
• papír ragasztó
• ecset
• alapozó
• fehér akril festék
• fényes lakk
• 3 különböző színű zuzmó
• ragasztópisztoly és legalább 3-4 ragasztórúd

1. lépés

A léceket összeragasztjuk. A pizzás doboz tetőből kivágjuk a keret hátlapját. Hogy a kellő vastagság meg legyen egy lap került kívülről a keretre, egy pedig belülre. Tehát, a két kartonlapot összeragasztjuk. 

2. lépés

Két rétegben lealapozzuk a keretet. Én a kartont is lekentem, ha esetleg a zuzmó mögül kivillanna, akkor szép legyen. Persze, csak belülről.

3. lépés

A keretet lefestjük fehér akril festékkel. Száradás után fényes lakkal zárjuk.

4. lépés

A három különböző színű zuzmót (fenyőzöld, almazöld, fehér/szürke) tetszőlegesen felragasztjuk ragasztópisztoly segítségével a kartonra. Ügyeltem arra, hogy változatos legyen, minden rést fedjen a zuzmó. 

Osszátok meg velem véleményeteket. Ha tetszett, készítsétek el Ti is ezt az egyszerű, de annál mutatósabb dekorációt. 

Ma van a madarak és fák napja, ezért készítettem egy összeállítást azokból az alkotásaimból, amelyek fákat és madarakat ábrázolnak. 

Baglyos vászontáska, kézzel festve 

Kislány póló az ikertesók érkezésére, kézzel festve

Klasszikus minta, fekete-fehér. Imádom ezt a fa szalvétamintát :) 

Legújabb alkotás, ezzel épp ma lettem kész. A belső rekeszek különösen tetszenek :)

Ezen dolgozom jelenleg, félig kész állapotban van

Pávás dobozka

Madaras irodai szett

Baglyos leveles-kulcsos akasztós mindenes :D

Rend a lelke mindennek. Nemcsak Marie Kondo könyvének a címe ez a mondat, hanem egy olyan "hitvallás", amit - fogalmazzunk úgy - igyekszem betartani. Egyik sarkallatos pont minden háztartásban a gyógyszerek, kötszerek stb. tárolása. A zacskókat, a régi cipős dobozokat úgy döntöttem, hogy egy igényesebb formára cserélem. 

Az eszközök:

• fa doboz
• Pentart country kék akril festék
• Cadence country red akril festék
• Pentart vízbázisú matt lakk
• vonalzó
• ecset
• csiszolópapír

1. lépés

A dobozt szétcsavarozzuk, majd átcsiszoljuk. Száraz ecsettel, vagy kendővel a finom faforgácsokat letöröljük.

2. lépés

A doboz alját kívül country kék akril festékkel lefestjük. Amíg szárad, addig a doboz tetején vonalzóval kimérjük a vöröskereszt helyét. 

3. lépés

Ceruzával finoman megrajzoljuk a vörös keresztünk helyét. A keresztet country red akrilfestékkel kifestjük. A doboz tetejének többi részét country kékkel lefestjük. 

4. lépés

Miután megszáradt a festés, a dobozt kívül - belül matt lakkal lekenjük, ezzel tartósabbá és vízhatlanná tesszük a festéket. Én a dobozt belülről nem festettem le, de természetesen ez ízlés szerint alakítható. 

5. lépés

A lakkozás száradása után a dobozt összeszereljük. 

Remélem tetszett az ötlet, és elkészítitek. 

Az utazásnak sokféle módja létezik, ahogy a poggyászoknak is sokféle típusa van. Ma már sokan csak felkapják a sarokban heverő hátizsákot és nekivágnak a világnak. Pár évtizeddel ezelőtt azonban súlyos ládákkal és bőröndökkel kezdték meg utazásaikat az emberek. Egy új élet születése egy új és hosszú utazás kezdetét is jelenti. Egy barátom megkért, hogy keresztfiának egy régi utazóládára emlékeztető időkapszulát készítsek. Természetesen a láda tartalmát a büszke keresztapuka válogatta össze kezdve egy aznapi napilappal, amikor megszületett a gyerkőc.

A láda elkészítéséhez íme egy kis útmutató.

Alapanyagok:

• fa láda
• ecsetek (legalább 2 db)
• Pentart dió színű lazúr
• Pentart matt lakk
• Pentart stencil paszta (bronz)
• klasszikus sarok veretek, zsanérok és pántok
• kötél
• gravírozó
• stencil
• fúró
• vonalzó
• szobrászkanál
• kicsi szögek
• kalapács

1. lépés

A ládát szétcsavaroztam, majd átcsiszoltam. Ezt követően két rétegben a dió színű lazúrral lefestettem. Ez a fajta fa hamar beszívja a nedvességet, ezért egy rétegben fakó lett volna a színe, én pedig egy sötét árnyalatot képzeltem el, egyfajta eleganciát és a régi időket felidézve.

2. lépés

A fülek helyét kimérjük és kifúrjuk. A köteleket méretre vágjuk, majd felhelyezzük. 

3. lépés

Kézi gravírozó segítségével a gyerkőc nevének kezdőbetűit a láda elejébe gravírozzuk.

4. lépés

A veretek helyét kimérjük, majd apróbb szögek segítségével rögzítjük őket. 

5. lépés

A láda tetején elhelyezzük a stencilt, majd a szobrászkanál segítségével felvisszük a stencilpasztát a felületre. Ha a mintát kitöltöttük, akkor a stencilt felszedjük. 

6. lépés

Miután a paszta is megszáradt az egész ládát matt lakkal lekenjük, ezzel tartósabb és vízhatlan lesz a lazúr réteg.